Maradt még kaja?

Teknősügetés lesz, kétütemű motorkipufogó, zenei kísérettel. Pirosló fejű, bemelegített, vágtató páncélosok, bogyót megszégyenítő kerekedéssel vágtatnak, három hüvelyk/perc, csorgó sebességgel, ijedtre zöldült startbíró-sáskák között, akiknek jeladására, egy vaskos talpú, pocakos vadkan durrant szét egy pöfeteget és a majdnem halálos iram, teknőshalálában - a lovakat békén hagyjuk ugye -, meg is indul.

Balambér, az ifjú szemtengelyferdülésben szenvedő sprinterünk, rögtön 180 fokos fordulattal kezd, eszeveszett vágtába, míg Bertalan, csendes ügetéssel, olyan igazi teknős sprinteléssel, nekirohan a nézősereg, hirtelenjében étkezési célokra átminősített szurkolótáborának és mosolytalan fejével, teknősbillenő örömmámorban, gyomorpuffasztó ritkítással, kisebbíti a szurkoló sereget. Ők még nála is lassabban futók, lábatlanabbak, négy teljessel. Mire észbe kap, hogy deszkát rágó, ropogós, szarvasbőgés - csak úgy magában duplán megforgatva ezt a gondolatot -, addigra Balambér, aki nem feledkezett el kezdeti starthoz állás célirányosságáról, kikecmergett magának ásott vizes verméből és az egy kőhajításnyi maraton távot, hősies kétszerességgel, hiszen vissza is kellett fordulnia szegénynek, nyeri, a zabagép Bertalannal szemben, aki hegyesen oktalan tekintettel bámul, a neki visszakiáltó, győzelmi mámorában lubickolóra.

- Győztem, győztem, győztem!

Skandálta ugyanis Balambér, kifulladtan. Bertalan, csak gondolkodott, hogy mi a feszes teknőjű, köves ribizliről beszél ez a másik, hogyishívják, teknős.

Hónapokig edzett, de valamiért sokkot kaphatott. Az agyilag ugyanolyan képességű Balambér, mielőtt megnyert sprintjének örömét elveszítette volna, annak teljes emlékével, még tátott szájjal hallgatta, amint Bertalan kiabálja.

- Ettem, ettem, ettem!

- Hát milyen sportteknős az ilyen - gondolta felháborodottan Balambér, oda is kiáltotta, mire Bertalan igen szomorúra bambult fejjel, hosszú koncentráló csend után, megkérdezte.

- Mi a fenét beszélsz?

Balambér válaszolni próbált, de a hirtelen, a memóriaszintjét meghaladó időzónába lépett és legyintett egyet.

- Tudja fene - bökte ki - maradt még kaja?

- Nem sok és nem is adom oda! Na gyere menjünk!

A versenybíró szöcskék megúszták,a vadkan is elment. Teknőst enni nem lehet és lassan a drukkerek népes csoportja is, egy újabb teknőssprint előalapozó, fehérje és protein tömeggé lett.

Kérem szépen, nagy megpróbáltatás egy ilyen párharc előkészülete, legyenek megértéssel. Balambért és Bertalant, másnap emlékeztették, hogy újabb verseny lesz, illene felkészülni. Okulva, a trénerek fél percenként eszükbe juttatták a tétet. Már nem annyira az erőnlét felspékelése, hanem az agyi edzés volt a tét, hogy mire érkezik az új, nagy összecsapás ideje, elérjék, hogy legalább a pöfeteg durranás aláfestésű starttól, a célba érésig ne felejtsék el, mi a teendőjük.