Ágy alá tolt kartondobozból felnézek rád. Lehunyt szemmel, halkan lélegzel – elsuhanó képekbe zárt vidámsággal álomvilágba lépsz. A sarokba húzódva, keskeny, sötét résen át nézek a világba – nézel a világba… Halkan nyitom a fedelet, ahogy te a szemedet, és én látom, mi vagyok. Te látod, ki vagyok?
Egy vagyok Noé bárkájáról.
Egy a legóból épült állatkertből.
Egy kinek örültél – kit sosem adtál.
Én vagyok állatkereskedésed ritka faja.
Orvoslásod gyógyult alanya.
Fehér bundában, virágokkal gyermekkor vagyok. Tanú az életedben, őrző az álmaid felett. Rettegő, elveszett játék, ki tanította a ragaszkodást – megismertetett a veszteséggel, átélte a viszontlátást. Azt hiszed, mélyre űzött kacattá váltam, pedig kartonotthonom falán ülve felnézek rád. Óvatosan mozdulok, mert ha látnál, megrémülnél. Tudom, csodának látnál, de megrémülnél, nem hinnéd, hogy igaz lehet. Talán meglátnád, hogy mi vagyok – fehér bundában, virágokkal gyermekkor vagyok. Álmokat, vágyakat látó gyermekévek – elsuhanó, régi képek. Mond, látod őket?
Az ágyadon ültem és haza vártalak.
Az ágyadon ülök és várlak, hogy álmaidból álmaidra ébredj.
Az ágy alól is rád figyelek, némán neked üzenek.
Emlékeztetlek egy régi múltra, egy célra, egy jövőre – gyermekként róla álmodtál, azt hitted, hogy küzdhetsz érte… De szürke világban elsodródtál, csak lehunyt szemekkel álmodtál.
Talán rám nézel és visszafordulsz. Találgatod ki is vagyok. Biztonságot jelentő, hű barát. Bátorság és bizakodás. Kacagtató vidámság és festékfoltos kitartás…
Egyszer talán még kezedbe veszel… rémülten nézem, mit is teszel.
Szemedben látom, mivé váltál – óvatos léptekkel, hová jutottál.
Ismét gyermekágyra fektetsz, látom már, mivé teszel.
Fehér bundában, virágokkal gyermekkor leszek.
Fehér bundában, virágokkal ismét játékmackóvá teszel.
aranyos kis írás...bár egy kicsit akadozónak tűnik a gondolatok ismétlése végett...azért tetszett:-)
VálaszTörlésén voltam:Matyó:-)
VálaszTörlésNekem ez nagyon tetszik. Megnyugtató. :)
VálaszTörlésLájkoltam volna, de éppen nem működött a facebook. Lám, nem csak a láncolat szerveres szokott kikészülni...:P
VálaszTörlésDe, egyébként való igaz, hogy ez az írás tetszett. És ezt nem mondom akármire, mert feleslegesen tartom akármire mondani!
De a szövegezése egyben a halála is, vagy az én halálom. Nekem nagyon oda kellett figyelnem, hogy ne veszítsem el a fonalat!:) Amennyire élveztem a szöveget, annyira kellett feszülnöm, hogy benne maradjak.
Lehet, hogy talán kicsit lazábbra kéne venni ezeket a dolgokat.
De, egyébként tuti!:)
Na, kijátszottam mindent, feltörtem a facebookot és lájk...
VálaszTörlés"festék foltos kitartás" - elsőként ez az apróság: festékfoltos sztem, mert nem a festék a foltos :)
VálaszTörlésAz írás gondolatisága nagyon tetszett, figyelemmel a Balázs által már leírt véleményre, amihez csatlakozom - tetszett az egyedisége.
Az ismétlések nem mindig zavaróak - a végén pl. egyáltalán nem, néha elérik a kívánt hatást, a fokozást.
no, igen... a festékfolt elírás...:) tessék átsiklani rajta:) amúgy köszönöm a rám szánt kis időt:)
VálaszTörlésHa megmondod, hogy mi lett és mivé írva rosszul, kijavítom a szöveget!
VálaszTörlésJavítva!:)
VálaszTörlésKülönös forma, különös a téma, nem mondom, hogy fura. Eszembe is jutott szegény G I Joe. :(
VálaszTörlésKedves Zsuzsa, nekem is teszik ez az írás.Nem zavaró egy kicsit a hosszú írás, mert azt érzékelteti, hogy idő telt el, amíg Újra játékmackóvá vált a mesehős- szerintem Üdv. Irma
VálaszTörlés