Hajó hintázik
hullámzó habokon,
végtelen nyugalom
szélcsendes napokon.
Némán nézem
az ablakon át
néptelen utcák sorát.
Várok rád..
Vágtató paripák hátán
nyargalok hozzád,
szívemben dobog a várakozás
talán az utolsó találkozás.
Hajón vagy vonaton,
repülő lovakon
végtelen utamon
eljutok hozzád.
Álom vagy valóság?
Élet vagy képzelet?
Emlék és kényszeres vágyakozás,
hiszem, hogy te vagy
a végállomás.
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. március 14., hétfő
Várj reám
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Egyszerű, tiszta hangon szóló, szép vers.
VálaszTörlésÉnekelhető, dallamos sorok. Szépen hangzik.
VálaszTörlésSzépen indul az eleje, azt a két hosszú sort nyugodtan kettészedhetted volna. üdvözlettel
VálaszTörlésIrma