Piramistitkokat hordoz a tested,
háboríthatatlan, ősi hatalom ereje szunnyad
benned,
mégis sérthető és porladó...,
a cikcakkos vonalakat eltakaró...,
lélekfolyosóid áthatolhatatlan építménye
az asszonyi glória vélt megőrzője
nem lehet, ...
... lásd, Ő feltár, idegeneknek mutogat,
üregeidben csak a sírkamra maradt meg
magadnak!
Kőkeménynek látszol,
záróköveid mozdíthatatlanok.
Omolj rám, együtt legyünk halhatatlanok!
...ez huncut egy írás...remek metamorfózis...gratulálok...
VálaszTörlésMatyó,
VálaszTörléséppen egy tudományos ismeretterjesztő filmet néztem, és valami teljesen mást éreztem bele, mint amit a narrátor mondott... Ennyi a "huncutság" benne!
Köszönöm a véleményed. :)
Elgondolkodtattál írásoddal. Tetszett. Irma
VálaszTörlésKedves Irma,
VálaszTörlésúgy vélem, a versszövegeim többnyire az értelemre hatnak. Pl. ritkán érzem azt, hogy a lelkemből jön elő, pedig gyakorta ezt hallom a többi szerzőtől.
Köszönöm a véleményed. :)
Nagyon szépen zártad a végét!:)
VálaszTörlés:)) No, Balázs, a népi hiedelem (!) szerint is minden jó, ha a vége jó! :))
VálaszTörlésAz én hiedelmem szerint is.:)
VálaszTörlés