Sokszor hallottam már különféle irodalmi portálokon tagoktól, hogy prózát például azért nem olvasnak, mert azok hosszúak és nincs türelmük végigolvsani.
Másik gyakori dolog, amivel találkoztam, hogy sok szerzőt nem is érdekel az irodalomtörténet, vagy mégcsak az irodalom se, csak ír.
Ugyanakkor azt is gyakran hallottam, hogy hiányolják az olvasókat az irodalmi portálokról, azokon többségében szerzők vannak jelen. Így felmerül a kérdés: Mi sem szeretünk olvasni, akkor mit várjunk az olvasóktól?:)
(Főleg) prózaíróként, és több magyartanárral történt beszélgetés után, azt tudom mondani, hogy mindenkit megértek. A prózaírás a "régi" módszerekkel nem "eladható". A ma olvasója már nem igényli annyira a hosszadalmas leírásokat; az egész élet felgyorsult, így az írásokba is hajlamosak vagyunk a cselekményeket részesíteni előnyben. Ezt íróként nem szabad kihagyni a számításból, ha azt szeretném, hogy olvassanak is...
VálaszTörlésTetszett a jegyzeted.
Áhhh, megőrülök! Te vagy az első Wordpress azonosítóval belépő.:)
VálaszTörlésAzt aláírom, hogy megváltozott az "eladható" vagyis, olvastatható írás megjelenési formája. De a felgyorsult életben sem tiltja senki az olvasást, művelődést. És a nem olvasás elsődleges oka nem az időhiány (kivéve, ahol az) hanem, hogy nem lép fel az igény a tartalmas, jól megszerkesztett, nem átfutható dolgok olvasására.
Érdekes, hogy van olyan portál, ahol bármit végigolvasnak, akármilyen hosszú. Ez egyszerűen pedig arról, szól, hogy kinek mire van igénye, mire teremt magának igényt stb.
Én is írok prózát, és nem elsősorban cselekményeset, inkább esszét, mégsem panaszkodhatok arra, hogy nem olvassák, szerencsére. Bár, a terjedelemre én is figyelek. Viszont azt sajnálom, hogy valakiket, másokat nem olvasnak azért rendesen, mert prózát írnak.
Köszönöm a véleményed erre a kis vitatémára!:)
Ja, igen. Még az irodalomtörténettel, irodalommal kapcsolatos érdektelenségre ki sem tértünk...:)
VálaszTörlésÖrülök ennek a vitatémának, Balázs!
VálaszTörlésMert amikor erre az oldalra léptem , talán én sem lógtam ki a sorból...de aki erre az oldalra rátalál, az előbb utóbb olvasóvá, sőt, kritikusabb olvasóvá válik másokkal, és önmagával is.
Ennek az oldalnak ez az egyik célja, nem?
Lehet ma is olyat írni, ami megfogja az olvasót--
--- talán nehezebben, de nem lehetetlen--- olyat kell írni ami ma is aktuális lehet a kor emberének. Téma pedig van elég. Hogy hosszú? Hát akkor kezdjük rövidebbel, azután majd jön a többi is, hosszú az út... Irma
Véleményem szerint, a versíró szívesebben olvas prózát. Ezt tapasztalom. Nem tudom mi az oka, és csak magamból indulok ki ugyan, de tartom a véleményem.
VálaszTörlésAz irodalomtörténet ismeretei nékül igen szegényes művek kerülnek napvilágra. Talán ez is oka lehet annak, hogy nem kerülnek alegolvasottabb múvek közé.
Az idő és az olvasás összefügése is érdekes. Én, elolvasoma hosszabb terjedelmet is, ha van szabadidőm. Nem szeretem félében-harmadában átfutni. Csak azért, hogy jelezzem ott jártamat nem szabad. A felületességből adódhatnak a félreértések is.
Szia Irma!
VálaszTörlésÉn meg örülök a válaszodnak, reakciódnak!:)
Valóban, ennek az oldalnak az lenne a célja, amit írtál. És örülök, hogy te is jó úton haladsz ebben.
Egyetértek abban, hogy lehet érdekeseket írni. Valahogy az érdekes dolgok sokszor megtalálják a közönségüket. De tény, hogy több esetben van olyan is, hogy nem.
Úgy gondolom, ez ellen tehetünk és mindenki a maga szintjén tehet hozzá. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről és másokat is buzdítsunk cselekvésre.:)
Szia Éva!
VálaszTörlésNekem fura, amit írsz.:) Én éppen azt láttam, hogy a verssíró szívesebben ír vers. Sőt még a prózairó is.:)
Kétségtelen, hogy irodalomtörténet, irodalomismeret hiányában rosszabb írások születnek, persze ez sem kizárólagos. Viszont az olvasottság és a minőségi renyheség összefüggését én nem látom egyértelműnek. Csomó olvasott, értéktelen írás van. És sok igényes, de olvasatlan.
Azt olvassák elsősorban, aki népszerűvé tudja magát tenni, nem azt aki jól ír. Én ezt látom általánosnak. De persze látni több olyan példát is, hogy valakit írásainak, művészeteként olvasnak.
Az viszont bizti, hogy a hozzáállással, a szokásokkal van gond, mert akármennyi emberrel megismertethetsz te irodalmi műveket, vagy egy oldalt mondjuk, az aktív olvasói közönség mennyisége nem változik.:)
Kedves Balázs!
VálaszTörlésÉn nem vagyok ennyire borúlátó. Szerintem sokan olvasnak itt is, gondolom nem mindenki ír kommentet. Én sem írok mindenhova, amit elolvastam. Ami nem fog meg annyira, ahhoz nem írok semmit, de attól még elolvastam. Igaz én sem vagyok képes mindig mindent azonnal eloolvasni itt, nagyban függ nekem is a szbadidőmtől. Ezt már előttem is említették.
Egyébként az olvasók meg szerintem csak sok esetben olvasnak. Nem kommentelnek.
A címben szereplő kérdésre egyszerűen csak azt válaszolom:
Mert nem lettek (lettünk?) jól olvasóvá nevelve, azért nem szeretnek olvasni.
Egyébként pont a napokban jártam egy előadáson ezzel a témával kapcsolatban.
Értelek Judit. Sokmindent hozol fel te is, ami igaz.
VálaszTörlésÉs mit mondtak azon az előadáson?
Írtam egy egész regényt, de elszállt a rendszerben... megpróbálom megint.
VálaszTörlésVekerdy Tamás pszichológus előadását hallgattam meg A 6 éven aluli gyerekek olvasóvá nevelése programsorozat keretében: Mesétől a nyugalomig, nyugalomtól a biztonságig
Vigasztalás, gyógyítás – történetek címmel.
A lényeg, hogy a gyerekek, ha nem néznének televíziót 10 éves korukig, akkor regényolvasók lennének. Mert a regények olvasásához, az olvasáshoz belső képkészítés szükséges. Akit nem kapattak rá gyerekkorában a képkészítéshez, nem fog olvasni. A mesékről, a nagymesék nagyszerűségéről, a mondókákról, a mesélés gyakorlati tanácsairól volt szó. Természetesen nem akkor kell ezt elkezdeni, amikor a gyerek maga is olvasni tanul. De ezt minden normális szülő tudja. Az én másfél éves fiam is olvas már, mert olvasok neki. A lányom meg falja a könyveket...
Magánvéleményem, hogy nagyon sokan az iskolára kenik, hogy nem szeret a gyerek olvasni.mert, hogy a kötelező olvasmányok idejét múltak... Nem hiszem, hogy egy értékes klasszikus olyan életigazságokat hordoz, amire már nem kell megtanítani a gyerekeinket. A lányom most olvasta a Kincskereső kisködmönt- nagyon tetszett neki, egyedül írta az olvasónaplót, s nem nyafogott. LÁTJA, HOGY OLVASNAK KÖRÜLÖTTE, OLVASTAM KEZDETTŐL FOGVA NEKI IS, EZT NEM TUDJA HELYETTÜNK MEGTENNI A TANÍTÓNÉNI. VAN ITTHON KÖNYV, KÖNYVTÁRBA JÁRUNK RENDSZERESEN. EZ KELL, HOGY VALAKINEK ESÉLYE LEGYEN ARRA, HOGY SZERESSEN OLVASNI.
Rohanás,bizonytalanság, állandó feszültségek, méltatlan szakmai színvonalon vegetáló irodalomtanári kar,(Szakembertől hallottam).
VálaszTörlésAz értékek fogalmának torzult eltolódása, a kereskedelmi TV- k bevételkoncentráltsága, és mondhatnám tovább.
Még gimnáziumi szinten is probléma az olvasás,mert vagy arra figyel hogy olvas, vagy arra, hogy mit.A kettő nem mindenkinél jön össze.
Dr. Balázs Tibor irodalomtörténész nekem írt levelében említi, hogy ma,ha van pénz, akármi megjelenhet, ha nincs pénz, lehet nagyon jó, de sehova.
Az embereket nem tanítják meg gondolkodni, nem oktatnak igényt,pedig mindent meg kell tanítani, hogy működhessen.
A könyvek árai magasak, ha nem X melleinek megnagyobbításáról szólnak,nem igazán érdekelnek senkit.A ma embere, nem tud,és nem is akar elgondolkodni semmin,intelligensnek kikiáltott emberek lakásaiban, nem látok könyvet. és nem látok tárgyakat.
Nagyon lehangoló az egész.
(Tisztelet a minimális kivételnek.)
Pont olvastam egy hírt nemrég. Az amazon.com világhírű internetes könyvkereskedés statisztikája szerint az elektronikus, letölthető könyvek vásárlása megelőzte náluk a nyomtatottakét. Sajnos nemcsak az olvasás hal meg lassan, de a nyomtatott könyv is. Így vele egy szeánsz, szertartás és egyfajta erkölcs, etikett is.
VálaszTörlésJó, nem arról van szó, hogy a könyvek nélkülözhetetlenek. Jézusnak meg Buddhának se volt világrengető könyvtára. A művelődésből, oktatásból az emberré nevelés hiányzik. Az az információ és kultúrbázis, amit akár észrevétlenül, a nevelés folyamán, illetve a mindennapi életben át lehetne adni.
VálaszTörlésNéphagyományaink máig őrződnek, mert egybekapcsolódnak az őrzők életvitelével. Élik a hagyományt. A modern ember nem él semmit sem, csak szaladgál a káoszban.
Szépen kifejeztem magam fentebb...
VálaszTörlésSzóval ez a mondat így szól eredetiben:
"Nekem fura, amit írsz.:) Én éppen azt láttam, hogy a verssíró szívesebben olvas verset. Sőt még a prózairó is.:)"
Hadd mondjak néhány saját tapasztalatot. Amikor gimnáziumba kerültem, már rajtam volt az "olvasós gyerek" címke. Rendszeresen olvastam fel műelemzések előtt. Néha belefutottam egy-egy kedvencembe (Baudleaire, Pilinszky...), ilyenkor megkértem, hogy hadd legyen az enyém az olvasás joga. Rendszeresen az szokott kiderülni, hogy én nem a "jó" és "nagy" verseiket szeretem(vagyis azokat amik a tankönyvben vannak), amiket pedig egész hihetetlen, hogy addig elkerültem. A második ilyen megjegyzés után megállapítottam, hogy a tanárnővel más az ízlésünk és semmit se olvastam el abból, amit órán ajánlott. Igaz, hogy utólag kiderült tök jó könyveket hagytam későbbre, de nem bántam meg. Ha kizárólag az ő útját követtem sose ismertem volna meg Charles De Costert, Brian Patternt, Stanislaw Lemet, hogy csak néhány találomra ócskapiacon talált alkotót említsek. A magyar könyvkiadásról elég annyi vélemény, hogy könyvesboltba én képregény hobbim miatt járok, mert már mindent megvettem az utóbbi öt évben ami tényleg új volt és érdekelt. Nagyszerűen boldogulok az ócskapiacaimmal, könyvtáram háromnegyed része onnan van, mégis nagyon elismert. Nemcsak kilóra és ritkaságra, hanem rendszeresen összefutok "Jézusom neked ez megvan?!" felkiáltásokkal is, vagyis hiányolnak műveket az olvasók is.
VálaszTörlésA könyveladás nagyjából arról szól, hogy adjanak el mégtöbbet azok, akik már idáig is sokat adtak el.:)
VálaszTörlésMint, ahogy az élet minden terület, ez is csak arról szól, hogy akik X éve megszilárdították a helyzetüket, ezt így is tartsák. Illetve a csókosok lehetőséghez jutnak...
A nyereségvágyat még csak-csak megértem, ha undorít is.De hogy van az hogy igaz Baudelairet olvasol, de ne azt a versét szeresdd, hanem azt ami a tankönyvben van. Majdnem szó szerint idéztem, hát meg lehet ezt szabni? Annak kéne örülni, hogy a gyerek nagy szerzőket olvas, de nem örülnek, mert ne "különcködjön", ne szeressen olyat, amit a tanárnő nem, mert akkor hiszti van. Nagy szerencse, hogy a szüleim mindig mellettem voltak.
VálaszTörlésOh, hát Balázs!
VálaszTörlésNem vetted még észre, hogy az oktatásnak a mindenkori ideológiát kell képviselnie?
Nem beszélve arról, hogy az adott tanár szubjektív ízlését is?
Ez nap az alapműveltség, hanem a relatív műveltség átadásáról szól...