Fénylő napsugárban,
pompás ragyogásban
kéklik az ég,
barnul a föld,
s a szélcsendes időben,
tűnődő hidegben,
méltósággal köszönt
a tájra az ősz.
A fák csupaszodnak,
lombjaik hullnak,
talajnak felszínét
színesen borítva.
Nappaloknak enyhe -
eltűnik sietve,
ha a zúzmarás fagy
lépteit hallja...
Napoknak teltével -
ható erejével,
mindent átformál
a tekintélyes ősz!
Új idő kezdődik,
s egyre jobban látszik,
hogy pihenni készül
a változó természet...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése