(Kép: Victor Molev: Metamorfozis)
Cirógató kamasz
volt az este
ölelő vad suhanc
az éj
gyémántbársony
testű Csillag
tűzkelyhe érlelt
ringatott dajkált
fülembe csókolta
még még
s a hajnal
férfivé lett
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése