Győztes mosolyod

Ajánlom szeretettel Mészáros Tamás: az a baj című versének margójára

(Parafrázis)

Ha megaláznak, viseld el a kínt!
Fényeden diadalt a gúny nem arat,
hófehér lelked szépsége irigy,
sötét rágalmaktól nemesebb marad.
Ármány hízelgő, ha feléd közelít,
rejtsd mélyen bánatod, s csalódásodat!
Feddhetetlen legyél, jóságos, szelíd,
a gonosz célt téveszt, s vesztébe szalad.
Kerüld a harcot, vagy győzd a rohamot,
de békétlenek elől inkább félre állj!
Bénítsa meg őket szelíd mosolyod!
(Ha fényed fakulna, miért érne vád…?)
    Szerények és jók közt király, s hős maradj,
    mosolyoddal örök diadalt arass!

Shakespeare 70. szonett

Hogy ócsárolnak, ne bántson soha,
A vád mindig a nemest kezdi ki;
Gyanú a szépség ornámense, a
Varjú, mely az ég fényét keresi.
Légy jó, s ha a kor körülhízeleg,
A rágalom is csak emelni fog;
Mert az üszök bűn szűzbimbót szeret
És folttalan derű a tavaszod.
Túl vagy az ifjúság csapdáin: a
Harc elkerült, vagy győzted rohamát,
Dicsfényed mégsem dicsfény annyira,
Hogy az irigység ne nőjön tovább:
    Ne érne vád, egymagad már szívek
    Országait szerezted volna meg.