Múzsám

a távolléted  mindig rádöbbent,
milyen nagyon szeretem az arcod,
csillogó szemed fénylő tisztaságát,
ajkaid utánozhatatlan forró csókjait,
tested bizsergető, fenséges látványát,
lényedet, a természet csodás alkotását,
szavakat nem lelek mivel dicsérjelek,
látványodtól remegés járja át lényemet,
egészen mélyről, csodálva nézlek,
te vagy a múzsám és csak érted élek.