Csókolom - hallottam, amint azt is, hogy ez és ez a vonat ekkor és ekkor indul, vagy épp érkezik. Csókolom - elfogadtuk ezt a formát, mint köszönést, nem kezdünk el azon gondolkodni, ki, kit, mit miért csókol. Ezzel nincs is baj, egy kicsit bár kizökkentem gondolataimból, körülnéztem. Csak egy suhanc valamelyik helyi bandából. Egymásra vetődött tekintetünk, de látni kellett volna az arcokat. A felismerés legkisebb szikrája se gyúlt közöttünk, inkább a kölcsönös kiábrándultság tüzét oltogattuk. Valószínűleg nem én voltam a csókolom tárgya, de már visszanéztem. Szia - én ezt a köszönési formát választottam. Nem csak a köszönéssel lehet mellélőni, bár megjegyezném, az is ciki tud lenni, ha láthatóan felismerjük egymást, és elmarad. Arról nem is beszélve, minek is nevezik azt, aki nem köszön vissza. De ez már egy másik történet, itt legalább megvolt a szándék, és én ezt egy sziával díjaztam.
Most, hogy az időjárás megengedi az úgynevezett lájtosabb formát, jobban kirajzolódik az alak. Buszon utaztam, ültem. Mellettem állt egy jó húsban lévő hölgyemény. Kerekded hasát nézve azon kezdtem agyalni, most ez természetes háj, vagy a várandósság egyik szakasza. Egy férfi, lovagias módon ezalatt hirtelen felállt. A hölgyike leült, miközben barátnőjével együtt kuncogott. De honnan is tudná azt egy mezei átlaghalandó, hogy nincs a buszon egy pocaklakó, aki a kátyúkon áthaladva kényelmetlenül utazik, és még kapaszkodni sem tud. Azért mégiscsak díjaztam lovagunk cselekedetét, mert bizony nem egyszer előfordul, hogy egyértelműen látszik, miről van szó, de nem változik semmi, már ami az utasok testhelyzetét illeti.
A bakik sorából nem hagyhatom ki azt az egyszerű helyzetet sem, ami egy boltban játszódik. Figyelem, a főszereplők itt is mi vagyunk, az egyszerű vevők, akik pechjükre vásárolni tértek be. Minden akció mögött kell, hogy legyen egy miért, és erre a szemfülesebbje azonnal rájön: sok az áru a raktáron, hamar le fog járni, új termék, jó termék, stb. Azt már megtapasztaltam, és alkalmazom is, hogy nem a szemmagasságban lévő árut választom, inkább hátra, fel- vagy lenyúlok érte, mert azok nem járnak le olyan hamar. De nem is volt az olyan régen, mikor az általam hazavitt termék már a szavatossági idején belül fogyaszthatatlan volt. Csakhogy a kasszánál még nem kóstoltam meg a dobozos tejet. Hosszú az út a tehéntől az ízlelő bimbókig, nem tudni mennyit várt az az áru, hogy a hűtőbe kerüljön.
Tévedünk. Pályaudvaron, buszon, bevásárlóközpontban. A helyszín tetszőleges. Ki tudja meddig tévedhetünk még, ki tudja, ki akarjuk-e javítani a tévedéseinket és ki kell-e...
Most, hogy az időjárás megengedi az úgynevezett lájtosabb formát, jobban kirajzolódik az alak. Buszon utaztam, ültem. Mellettem állt egy jó húsban lévő hölgyemény. Kerekded hasát nézve azon kezdtem agyalni, most ez természetes háj, vagy a várandósság egyik szakasza. Egy férfi, lovagias módon ezalatt hirtelen felállt. A hölgyike leült, miközben barátnőjével együtt kuncogott. De honnan is tudná azt egy mezei átlaghalandó, hogy nincs a buszon egy pocaklakó, aki a kátyúkon áthaladva kényelmetlenül utazik, és még kapaszkodni sem tud. Azért mégiscsak díjaztam lovagunk cselekedetét, mert bizony nem egyszer előfordul, hogy egyértelműen látszik, miről van szó, de nem változik semmi, már ami az utasok testhelyzetét illeti.
A bakik sorából nem hagyhatom ki azt az egyszerű helyzetet sem, ami egy boltban játszódik. Figyelem, a főszereplők itt is mi vagyunk, az egyszerű vevők, akik pechjükre vásárolni tértek be. Minden akció mögött kell, hogy legyen egy miért, és erre a szemfülesebbje azonnal rájön: sok az áru a raktáron, hamar le fog járni, új termék, jó termék, stb. Azt már megtapasztaltam, és alkalmazom is, hogy nem a szemmagasságban lévő árut választom, inkább hátra, fel- vagy lenyúlok érte, mert azok nem járnak le olyan hamar. De nem is volt az olyan régen, mikor az általam hazavitt termék már a szavatossági idején belül fogyaszthatatlan volt. Csakhogy a kasszánál még nem kóstoltam meg a dobozos tejet. Hosszú az út a tehéntől az ízlelő bimbókig, nem tudni mennyit várt az az áru, hogy a hűtőbe kerüljön.
Tévedünk. Pályaudvaron, buszon, bevásárlóközpontban. A helyszín tetszőleges. Ki tudja meddig tévedhetünk még, ki tudja, ki akarjuk-e javítani a tévedéseinket és ki kell-e...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése