Szerelembe játszó...

Szerelembe játszó aranyszínű évek;
Narancsillata, ha parfümöddel vegyül,
Ölembe ültetve elképzellek Téged,
S többé nem vagyok oly nagyon egyedül.

Fekete éjed rég bűvkörébe vonzott,
Kelyhedből fényt ittam, árnyéka rám vetült,
Sejtelmes még ma is rózsahamvas combod,
S tovább vetíti a filmed mozim belül:

Csókra nyíló ajkad megkímélték évek,
Mosolyodba ránc már többé sosem simul,
Bezárt gyöngynél jobban megőrizlek Téged,
Míg a szív végsőt dobbanva elcsitul.

Részleteid festem Beléd feledkezve,
Hol bájos kézfőt fog, vagy derékra fon a kéz,
Mígnem erőtlenül lehull a vágy teste,
S elengedi, mitől elszakadni nehéz.

Szemed az állóképről ugyanúgy ragyog,
Kedves és szomorú, mindent feláldozni kész,
S az elme hiányodtól majd megzavarod’,
Hogyha egy-egy percet lopva felidéz.

Szerelembe játszó aranyszínű évek;
Narancsillata, ha parfümöddel vegyül,
Ölembe ültetve elképzellek Téged,
S többé nem vagyok oly nagyon egyedül.