tisztuló lelkem
zuhanó repülésben
zsibbadtan kuksol
vihar tépázza
gyengéd varázslatot vár
szellő szerelmét
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése