gördül a hullám
átcsap egy hullán
valaki érted
– bár nem is kérted –
álmait adta
fojtotta tóba
többé már vissza
hiába sírja
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése