Vonszolódnak sötét, súlyos esték,
vén terhével vánszorog a tél,
fordul a föld lassan, álmodik még,
de álmot űzve pirkad rá az ég.
Meglebbenti nyirkos, súlyos leplét,
felriad a hosszan álmodó…
Takarója sűrű, nyirkos köd még,
de alatta épp' szökésben a hó.
Hűs fűágyon álmos virágbimbó,
barkaágon félszeg rügy fakad,
ködharmatos tavasz elé omló
gyepszőnyegen bogárhad szalad.
Ringó ágon madársereg táncol,
lomha varjúk irigyen lesik.
Cinkék hada cserfesen viháncol,
szökik a tél, nem is int nekik.
Minden szépsége, amit még őriz és amiért általában szeretjük a telet benne van versedben Kedves Vali és az átmenet is felsejlik a soraid között, a változás, az új évszak reménye.
VálaszTörlésNagyon színes képek, nagyon kézzel fogható közelségben érezteted mindezt.
Csendesen szép.
VálaszTörlésFeldobta nyugalma az estémet.
Szép munka.
Kedves Vali!
VálaszTörlésTetszik a versed,nagyon szép képekkel festetted le a korai kikeletet.
Örültem, hogy olvashattam!
Gratulálok! Jó volt olvasni, mert már vágyom arra, hogy a tél valóban visszahúzódjon, és újra eljöjjön a tavasz közénk.
VálaszTörlésDikó
Örülök, László, köszönöm.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy időt szántál rá, Szabolcs. Örülök, hogy elmondtad.
VálaszTörlésNekem öröm, Judit, köszönöm :)
VálaszTörlésSzia Dikó! Örülök, hogy megálltál itt, annak külön is, hogy megszólítottál, mert talán megszlítottak szerény gondolataim... Igazi öröm ez! :)
VálaszTörlésAranyos vers. Várom már én is azt a tavaszt, elég nehezen akar eljönni.
VálaszTörlésNagyon késik, a fránya, Kedves Gyula, de azért már érezni a szelét, meg a langyos napsugarakat... Elkelne több is a napfényből, bizony...
VálaszTörlésKöszönöm.
Kedves Vali! Nagyon szép képeket festettél az
VálaszTörlésévszakok harcáról Üdvözlettel: Irma
Örülök, Irma, köszönöm, hogy olvastál.
VálaszTörlés