Szokásom szerint, itt ülök a szobád ablaka alatt, és Te még csak nem is sejted ezt, mert már éppen szárnyidat simítgatod a faltól-falig tükörben.
Bevallom büszke vagyok rád. Így is, hogy csak néha vetsz rám egy-egy pillantást, hosszú szempillád alól.
Leginkább, bátorságodat csodálom, ahogy szárnyalsz, és néha úgy koppansz, mint bogár az ablaküvegen, de Te nem adod fel.
Lelkedben dalok születnek, és folytonos vágyat érzel, hogy megoszd ezt másokkal. Egy a bökkenő, mások tudnak kottát is olvasni. Meghallják, sőt nem átalkodnak közölni is veled, ha egy kicsit kisiklik hangod a négy vonal közül, és morognak. Inkább menj aludni.
Ennek ellenére, úgy tapadsz a hangjegyekre, mint világló reflektorra a lepkék.
Éjszaka. Mindig is mondtad már rég, akkor a legjobb repülni, nincs tömeg, csúcsidő. Annak már vége.
Mitől lehetne boldog egy éneklő pillangó, ha nem a holdfénytől?
Még jó, hogy vannak süketek, akik meglátják benned a szépséget. Színeid, a csillagok fényénél is elkápráztatják a szemet. Olyan vagy, mint aki ruháján viseli a természet nyomait.
Azt, meg a vak is látja, belülről hófehér vagy.
Megkérlek, nyugodj meg! Amíg az ablakod alatt ücsörög valaki, nem fenyeget a veszély, hogy rád csapnak egy lepkehálóval, amúgy is könnyen ki tudnál rajta törni. Csak idő kérdése az egész.
Ha másként nem is, mint bebábozódva. Mert kinek kellene egy csúnya, fekete, kemény báb?
(Nem babád, az egy másik történet.)
Megmondom őszintén ezt nem tudom hova, vagy mihez kötni.
VálaszTörlésNem baj Balázs. Nem fontos. Ha tudnám, törölném. Magamat is.
VálaszTörlésMiért?
VálaszTörlésMost, magamban beszélek. Biztatom magam...jobb híján. Aztán lehet nem vagyok elég határozott, mert a gyengébbik felem győz. Ezért. Ha valami nem működik, kár az energiát pazarolni.
VálaszTörlésNem értelek. Jól írsz, vannak sikereid, sikerélményeid is. Most az, hogy valami nem úgy sikerül szerintem mindenkivel előfordul és nem érdemes miatta tépelődni.
VálaszTörlésHosszú lenne ezt ecsetelni. Biztosan megtörténik másokkal is, persze, hogy meg. Csak én nem tudom, nem látom az a bizonyos MOST meddig tarthat.
VálaszTörlésMinden írás egy újabb alkalom, egy újabb lehetőség..., sőt még régieken is lehet javítani.
VálaszTörlésVeszteni meg nem vesztesz semmit azzal, ha valami nem úgy sikerül...
Ha vesztek is, mit számít? Megszoktam már.
VálaszTörlésKöszönöm Balázs, ne aggódj, túl leszek rajta:)))
Az írást olvasva azon gondolkodom, vajon mennyire tudjuk tárgyilagosan látni, elemezni önmagunkat, amikor megjátsszuk a külső nézőpontból való szemlélést...
VálaszTörlésÉrdekes ez az önmegszólításos forma. Én is gyakran teszem ezt - szóban! :))
Tetszik az írásod!!!
És mondom a pillangónak: ha földre is sodorja a szél, a szárnyalásra való képességet belekódolták az Égiek!