fecskefiakat búcsúztatni
lombhulló őszön búsan temetni
valakit sírva összeborulva
nem kísérsz mama…
apám a sírban
sorsunkat őrzi
imakönyv lapja tűnt illatát rejti
zsoltáros hangja szép hagyatéka
felhangzik néha még
csendesen
sötét álmatlan éjeken…
fejfáját ölelve szólongatni
- ne fájjon úgy ha elszakad
tőle is életfonalam -
nem jössz velem
kínsikolyban az életem adtad
árvádat hűtlen’ mégis elhagytad
nyikorgó magányos kapunál
nem várod jöttömet soha már
hol jársz anyám?
átlényegülve hófehérbe
kovászt sem lehelsz már új kenyérbe
szivárvány-emlék andalít
a hiányra könnyű szél simít
ölelés-emlékű gyógyírt
hajad színére éjsötétben
égszínű fátylat sző a csend
hangod zenéje szökik az éjben
homlokon csókol egy angyal
féltve
félszegen átoson
sejtelmes álmodon
égbe hív csendesen
hol vár a gyermekem…
miért hagytuk
hogy így legyen,
miért, mama?
Elakadtak a szavaim. Ez a vers számomra tökéletes minden szempontból. Beleborzongtam, amíg olvastam. Csodaszép, és remekmű. Az én szememben mindenképp az.
VálaszTörlésJ. Simon Aranka
Nagyon szép Valika! Aranka mindent elmondott róla.
VálaszTörlésKedves Vali!
VálaszTörlésNagyon szép, egyben nagyon szomorúnak tűnik nekem.
Örülök, hogy a szomorúság is megszépülhet kicsit... Köszönöm kedves szavaidat, Éva.
VálaszTörlésIgen, Jutta... Sajnos, az ünnepek számomra hasonlóak egy ideje. A fiam örök hiánya, a Mama gyógyíthatatlan betegsége... - a gyilkos kór, az Alzheimer... Néha úgy érzem, megszakad a szívem értük...
VálaszTörlésAztán a hétköznapok mindig könnyebbek. Nem kell, hogy a díszbe öltözött lélek rejtse szomorúságát... Szeretem a hétköznapokat, a tevékeny hétköznapokat. Köszönöm értő-érző olvasásodat.
Aranka Kedves! Nagyon köszönöm szép szavaidat... Hálás vagyok, hogy elmondtad, hiszen lelkiismeretfurdalással vegyes fájdalmában az ember nem is egészen biztos benne, hogy szabad-e egyáltalán a drága édesanyának hasonló kérdéseket feltennie, még gondolatban is...?
VálaszTörlésKedves Vali!
VálaszTörlésMár sok versedet olvastam ,de ez az egyik legszebb,szomorúságát meg már régen (meg)
értem. "égszínű fátylat sző a csend" ez gyönyörű.
Irma
Köszönöm, Irma, igazán kedves, hogy elmondtad...
VálaszTörlésDrága Valikám!
VálaszTörlésCsoda a versed....nem lehet száraz szemmel olvasni,sok szeretettel ölellek:
Bartáné Magdi
Köszönöm, Magdikám... Talán igaz, hogy megszépülhet néha a fájdalom...?
VálaszTörlésNagyon szép vers, sokat is ad, Nekem is, de annyi benne a csodaszép kép, hogy kicsit zavarba jöttem tőlük...
VálaszTörlésKöszönöm... Miért jöttél zavarba...? Mondd el bátran...
VálaszTörlésNem fokozom, szép vers.:)
VálaszTörlésÖrülök véleményednek, felesleges is fokozni :) Köszönöm!;))
VálaszTörlés