Öreg fák gyér ágai között
nevetve köszönt a tavasz
késői őszömben megkeres
s rám kacsint csalfán a ravasz
Mellemre omlik puhán a fény
babusgatnám én szüntelen
felhő suhan napom elé
borús leszek és fénytelen
Tollamra hajolva papír fölött
lelkemből írnék szavakat
leszáll az éj a kerti padra
titkaim vászna elszakadt
Kell - e még írni vágyról
arcomon kuncogó ráncról
libbenőn omló selyemredőről
magányba fészkelt alig reményről
Szellő suhan át a kerten
magával ragadja pillényi lelkem
felhők ringatnak szelíden
lelketlen testemet keresem
Széttört üvegszilánknyi létem
magasról más szemmel nézem
felülről nem látom a kispadot
anyaföld ölében porszem vagyok
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. május 1., vasárnap
Üvegszilánk
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Kedves Éva!
VálaszTörlésIgen, kell még ...
Szépen írtad le ezt a pillanatot, pillanatnyi érzést. A második vsz. különösen tetszett:
"Mellemre omlik puhán a fény
babusgatnám én szüntelen
felhő suhan napom elé
borús leszek és fénytelen"
:-)
Ha jól emlékszem, nem is olvastam még tőled kötött formájú verset, fura volt ilyet olvasni most, de nem azt mondom, hogy rossz.
VálaszTörlésMindenesetre én úgy látom, hogy a szabadverseid hangulatosabbak lettek. Itt a zárás nagyon szép:
"felülről nem látom a kispadot
anyaföld ölében porszem vagyok"
Ez nagyon jó. Viszont a formán szerintem még lehetne alakítani. Jobb volna, ha kötött szótagszámmal írnád meg a verset, és végig versszakonként ismétlődő, azonos rímképlettel dolgoznál, mert jelenleg ugrándozik versszakonként a rímképlet.
Jutta kedves, köszönöm szépen, hogy vissza-visszatérsz hozzám.
VálaszTörlésKedves Balázs!
VálaszTörlésValóban rendhagyó, és nem gyakran használt forma nálam. Amint észre is vetted nehezen tudok kötődni, beszorulni, szabályhoz alkalmazkodni.
Ennek a versnek az érdekessége, hogy kb. egy éve íródott, csak kíváncsi lettem, vajon mit szóltok hozzá.
Akkor még kerestem az utat, mi áll hozzám közelebb. Mondjuk, ebben a formában is akadt ami egész jól sikerült, de én mégis a kötetlen formához állok közelebb.
Köszönöm, amit írsz, valóban jogos észrevétel:)
Örültem, hogy ez a vers eljutott hozzám...
VálaszTörlésNagyon tetszett...
Még most is tetszik...
Örülök én is, szép napot!
VálaszTörlés