Éjjel bennem alszik az ördög...
Nappal csak bujkál bőröm alatt,
s röhög...
Szarva bököd belülről, patája
letapos negatívba...
Más nem taszíthat homályba.
Most nappal van, s minden hiába...
Az álomhatárról rideg kézzel ránt vissza a hajnal, s téged idéz az első gondolattal: régi kedvesként nézek a szemedbe. Akarlak mohó...
Íratkozz fel friss híreinkre! ;-)
Email címedet bizalmasan kezeljük!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése