A megbocsátás nevében

Kicsöng a remény,
foglaltat jelez
a balsejtelem.

Géphang se üzen,
kevésnek elég
sípszó után katonadolog.

Megnyúlt a szalag,
előre sosem,
de visszafele sem forog.

Rem-szakasz vívja
a büszkeségbe
fulladt forradalmat.

Zászlót döf bele,
megreped
a mosom kezeim jege.

Ébred a tudat,
álmos még a tükör,
hazudni vak vallatóinak.

Itt jön a nap
a megbocsátás nevében
küldeném a dalt.