Narancsban izzó Nap
kék mezőn
gyúlnak a csillagok
útra kel ismét
az Örök mozgató
a lámpagyújtogató
Szapora léptei nyomán
dicsfényben tündököl
ragyog az ég
meteorlámpások tükröződnek
a Tisza vizében,
versengenek melyikük fényesebb
Tiszta a levegő
álomport hint egy tündér
s az öreg szél legkisebb lánya
Szélike
nevetve fújja a port
megfáradt szemekre
míg várok a jelre álomfolyosódon
a falhoz lapulok észrevétlen
szoknyám selyme sem lebben
szorítom
mezítláb lépkedek
ha hívsz álmaidba fúrom magam
A Hold most harap nagyot
felhővacsoráját eszi
mellette
színes vágybuborékban szállanak
elérhetetlen
és remélt
képeskönyv mesék
szerelmes versek
zenedarabnyi dallamok
illannak Tőled felém
Szemüveg kellene
varázslencsével
látni a sok buborék belsejét
melyik a Tiéd
hol kell megjelennem lebegni Veled
valósnak tűnő
illanó álomkép
festett üvegében
Riba
Szinay
