Otthonaim

Egyik otthonom a halál közelsége,
A másik, az élet születése;
Keblemre ölelem a világ gondjait
És újjáépítem a múlt romjait

Lerombolom a múlt templomait,
Keblemre ölelem a világ örömeit;
Otthonom lesz az élet tüzessége,
Míg újjászületek a halál bölcsőjébe

Végigjárom az élet tanító útjait,
Az elmúlás füstölgő ösvényeit;
És újra megpihenek a felhőkben,
Csillámló vízcseppként, a ködben!