az élet egy csodás virágos kert
nem válogat növényei közül
szórja magjait hadd teremjen meg
mind mi nemes és mind mi egyszerű
kezdetben gyermekjáték az öröm
majd vággyal átitatott szenvedély
szivárványon lovagol a közöny
számolatlanul fújja ránk a szél
esőben nincs válogatott árok
kavicson vagy talajon csírázik
sok éve áldás volt netán átok
már mindegy mert mindenünk elázik
elvégeztetett
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése