Karma fényben

Sűrű nyárba űz a kósza ösvény
titkos káprázatába bújtat
maradt szemedben egy kép talán?
légy nyugodt meggyötör a holnap
csak kőből legyen tiszta szíved
mert hirtelen támad a hajnal elő
amikor a lélek testté válik
és pokoli árnyat hoz nekem az erő
mert kővé dermed néhány szellem
mikor az éjszaka kizár az óra álmot üt
riadt a denevér az angyalok elégtek
csak árnyak fekszenek mindenűt
kihűlt naprendszerek tűzében
megnyugszik a homlok és a lélek
legyek minden nap új hódítója
ezer fokon égő karma reménynek
nincs színem a világ szavában
orkánok földi elemek játéka hajt
de álmodni őselemnek is szabad
amíg a lélek sósnak érzi a talajt.

Karma vonal épül sejtelmesen
tompa jelek közé gombolom életünk
a pillanat kincseket dob szerte
egyik korból a másikba felettünk!