Itthon vagyok

Itthon vagyok, mert értenek,
    s mert én is értem őket.
Itthon vagyok, mert féltenek,
    s mert én is féltem őket.

Itthon vagyok, mert nem lehet
    két helyen megszületni.
Itthon vagyok – nem tervezek
    gyökeret megszakítni.

Itthon vagyok, mert szeretem
    kisebb hazám a nagyban,
s nem keresem, hol élhetem
    életem boldogabban.

Itthon vagyok – nem színlelés,
    nem kényszer és nem végzet,
mert részem, mint a szívverés,
    s mert részem, mint lehelet.

Itthon vagyok – az nem teher,
    hogy súlyosabb, mint máshol.
Itthon vagyok – ez a siker,
    örömkönnyet varázsol.

Itthon vagyok, mert őseim
    hazának ezt nevezték,
s itthon vagyok, hogy sarjaim
    otthonnak ezt tekintsék.

Itthon vagyok, ha elmegyek,
    hogy széttekintsek bárhol...
Itthon vagyok, ha delejez
    és visszavonz e távol.

Itthon vagyok, a helyemen
    – enyém minden rögöcske.
Itthon vagyok – a múlt s jelen
    emlékkel láncol össze.

Itthon vagyok – és reszketek,
    mikor jövőjét féltem,
mert óvom, mint a gyermeket
    szülője anyaméhben.

Itthon vagyok – csodálatos,
    mindent betöltő érzés.
Itthon vagyok – alázatos,
    sorsomhoz szóló kérés:

itthon vagyok, itthon legyek,
    amíg tehetek érte,
s nyughelyemet ő adja meg,
    ha földje csontom kérte.