Mottó: Én úgy képzelem a sétát, hogy üldögélek a kapuban. (Somerset Maugham)
Kábulóban
Halljuk nem egyszer, hogy ideges viselkedése buktatja le a legtöbb kábítószercsempészt.
Jut eszembe: nyugtalan, kialvatlan, vibráló nézésű embertársak tömegesen, milyen ingerlékenyen, feltűnő zavartsággal közlekednek az utakon. Sokan még a családtagok iránt sem tanúsítanak kellő figyelmet. Érdekes módon, legtöbbször kiderül, valamennyien televíziós műsorok fogyasztásával töltötték, töltik szabadidejük elég nagy részét. Lám csak, másra is alkalmazható a fenti kapcsolat, oly annyira összefügg az idegesség és a kábulat.
Élünk, és gyanútlanul észre sem vesszük: egyre több a sugárzó csatorna; osztódással szaporodnak a Magyar Kábító Művek.
Tájékozódás
Sürgős az ügy, vélem, az illetékes osztályról bárkihez mehetek. Kérdezem is, rövidre fogva:
– Ki van?
– Mindenki van – válaszol imigyen a kedves ügyfélszolgálati intéző. Majd hozzáteszi: – Kivan.
E plusz információt értékelve, a teendővel zsúfolt előadók meglátogatását egy héttel későbbre elnapoltam.
Magyaros megnyugtatás
Depresszióóó...!
Van mááásiiik!
Írjunk életrajzot!
Nem rossz kezdés, semmilyen értelemben:
„Nehezen kezdődött. Egyszerű miniszteri családba születtem...”
Meghatározás
Szakadt a divat, már millióknak. Akiket még-már nem érint: a kis növésű csecsemők s a hetvenen felüli bőrfejűek.
Tiszta ügy
– Jól vagy?
– Ha a munkát nem számítom, tökéletesen.
– Van valami problémád?
– Hogyne volna! Más sem foglalkoztat, mint hogy lesz-e munkám!
Az idő markában
Mobilos úr büszkén közli: ugrásszerűen megjavult az időgazdálkodása. Kíváncsiskodásomra elárulja: megoldotta, hogy ha fölösleges, hosszú beszéddel terhelné valaki, mindig megszólal a telefonja, és egy sürgető hang azonnal elhívja. Faggatni kezdem a technikai részletekről. De éppen csörögni kezd a készülék. Bocsánatkérő mosolyt küld még felém, s már vágja is magát autójába.
Na persze, jövök rá: most én voltam a zaklatója...
Kábulóban
Halljuk nem egyszer, hogy ideges viselkedése buktatja le a legtöbb kábítószercsempészt.
Jut eszembe: nyugtalan, kialvatlan, vibráló nézésű embertársak tömegesen, milyen ingerlékenyen, feltűnő zavartsággal közlekednek az utakon. Sokan még a családtagok iránt sem tanúsítanak kellő figyelmet. Érdekes módon, legtöbbször kiderül, valamennyien televíziós műsorok fogyasztásával töltötték, töltik szabadidejük elég nagy részét. Lám csak, másra is alkalmazható a fenti kapcsolat, oly annyira összefügg az idegesség és a kábulat.
Élünk, és gyanútlanul észre sem vesszük: egyre több a sugárzó csatorna; osztódással szaporodnak a Magyar Kábító Művek.
Tájékozódás
Sürgős az ügy, vélem, az illetékes osztályról bárkihez mehetek. Kérdezem is, rövidre fogva:
– Ki van?
– Mindenki van – válaszol imigyen a kedves ügyfélszolgálati intéző. Majd hozzáteszi: – Kivan.
E plusz információt értékelve, a teendővel zsúfolt előadók meglátogatását egy héttel későbbre elnapoltam.
Magyaros megnyugtatás
Depresszióóó...!
Van mááásiiik!
Írjunk életrajzot!
Nem rossz kezdés, semmilyen értelemben:
„Nehezen kezdődött. Egyszerű miniszteri családba születtem...”
Meghatározás
Szakadt a divat, már millióknak. Akiket még-már nem érint: a kis növésű csecsemők s a hetvenen felüli bőrfejűek.
Tiszta ügy
– Jól vagy?
– Ha a munkát nem számítom, tökéletesen.
– Van valami problémád?
– Hogyne volna! Más sem foglalkoztat, mint hogy lesz-e munkám!
Az idő markában
Mobilos úr büszkén közli: ugrásszerűen megjavult az időgazdálkodása. Kíváncsiskodásomra elárulja: megoldotta, hogy ha fölösleges, hosszú beszéddel terhelné valaki, mindig megszólal a telefonja, és egy sürgető hang azonnal elhívja. Faggatni kezdem a technikai részletekről. De éppen csörögni kezd a készülék. Bocsánatkérő mosolyt küld még felém, s már vágja is magát autójába.
Na persze, jövök rá: most én voltam a zaklatója...
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése