2014. március 19., szerda

SZÓLJ HEGEDŰM

with 0 Comment


Valamikor régen szépen hegedültem,
a zene szárnyain messzire repültem,
olyan volt a vonóm, mint egy varázspálca,
húrokat rezgető, apró manók tánca.

Elbűvölt felbúgó, édes-bús zenéje,
bánatos szívemnek titkos szenvedélye.
Eggyé váltam vele, a lelkem énekelt,
amikor játszottam, semmi sem érdekelt.

Gyere vissza újra, felsíró hegedű,
amikor az élet fájóan keserű,
vigasztald meg lényem, játszd el újra nékem,
legyen a régi dal végső reménységem...




0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése

► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!


Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.