Farkasszem

Hóporzó kavarog a trojkán, farkasok vonyítanak a Volgán.

Ragadozó farkasszem prédáját élesen vadássza.

Jár benne az ősi ösztön, vérében tomboló orkán.

Hóhalom alól áldozata jeleit vadul kaparássza.

Üldözi, Üldözi, véreres szemmel vicsorog,

Karmaival felporzó hóviharban hangosan csikorog.

Hajszolja, hajszolja, halálútig húzza, kergeti.

Szende őzike ártatlanságát csalárdul leteríti.

Vadorzó csillapítatlan éhe erélyesen korog!

Megszelídített őz megszeppenten vánszorog.

Él a gonosz, munkál aljasságokat ordasban,

hisz Mount Everest sem olvad jégkorszakban.

Ismét ő a falkavezér uralkodó szellemvilágában.

Zsákmánya martaléka tejfehér sörét torzójában.

Hanyatló vágya lanyhul, ragadozónk kajánul-ledér.

Örökké űzi a vadászösztön, hajtja, hajtja pulzáló-ér.