nézz most ki az utcára ha mersz,
szívd csak be a létnek szagát,
hagyd el a tested még egyszer,
mert szeretnek, de mit ér ha fáj?
falánk vagy Te is, miért rejtenéd,
hiszen ennünk kell, ez természetes,
de ne mástól vedd el kérlek az övét,
neked is volt még, miért adtad el?
fegyverek ropogása hoz boldogságot?
dehogy hoz, zaja csak fájdalmat szül,
és felcseperedve égeti el a reményt,
mit minden ember egész életében ûz.
halott emberek sora hullajtja könnyeit,
azokon lépünk majd, suhanunk tovább,
rózsaszirmok azok, mik oltárhoz vezetnek,
vagy csak könnycseppek, amik az esőt hozzák.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése