Vadvirág

Rét ölében vadvirág nyílt, tövise szúró

Porba lehulló, halkan koppanó

Bogáncságon futóhomok

Árván maradt vadvirág vagyok

Sodródó folyóba ömlő fűzfaerek

Lombozatába susogó szomorú szelek

Fel ne riaszd hangulatom

Visszhangzana szívfalamon

S mikor a keselyű hajamba cibál

Háborgó tenger felett szél zilál

Kősziklákon hömpölyög a víz

Szádba csordogáló keserű íz

Ma rózsafa virágzik homokbucka peremén

Tövisei elporladnak tenyered közepén

Puha sziromkelyhek kinyílnak

Zengő harangok elhalkulnak

Föléd hajol félénk érzésem

Gyorsan elrabol a szerelem

Árván maradt vadvirág vagyok

Fogadj örökbe, nélküled elhalok!