Ahogy öregszünk

Ahogy öregszünk,
fogynak a szerepek;
már csak veled,
csak te veled.

Ahogy öregszünk,
egyre fontosabb a szeretet,
egyre fontosabb,
hogy szerethetek,
hogy viszont szeretnek.

Ahogy öregszünk,
rájövünk, nincs akadály;
a fogyó idő ránk
kiabál,
az akadályokat
legyőzheted,
mindent visz
a szeretet.

Ahogy öregszünk,
lángba borít a szerelem,
lángba borít,
ha itt vagy velem.

Ahogy öregszünk,
a múltra teszünk,
a jövő van nekünk,
igen, a jövő van nekünk.

Ahogy öregszünk,
egyre jobban érezzük,
a másikon kívül
a jó Isten is velünk.

Ahogy öregszünk,
lehet, jöhet bármi,
mondhatjuk együtt,
a világba kiálthatjuk,
jó nekünk…!