félek
hogy végül
magányos csend ölel
álmom sem kering már
emléked körül
félek
hogy végül
emlékek nélkül
dermedt magányra
ébred a kifosztott
lélek
mint hajótörött
kit tépett vitorlaroncs mögött
viharverten
partra vetett
a dühöngő tenger
s lázálmából
riadtan
arra
retten
a lusta parti hullámokon
hogy sorsát
- akaratlan -
örökre összefonta
a lakatlan
buja szigettel
bár csak a testét adja oda
jeges-kényszeredetten
félek
hogy végül
reszkető csend ül majd
velem az éjben
s emlékeimtől
megfosztva
üres lélekkel
élek
emlékek nélkül
félek
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. március 23., szerda
Emlékek nélkül félek
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Nehéz emlékek nélkül, a csend és magány társaságában... Ezt éreztem a versedből.
VálaszTörlésTetszett, gratulálok!
Vörös Judit
Nem magányban, szerencsére... de az űr, a hiány, amit a fiam maga után hagyott, hogy örökre elment... az betölthetetlen. Tíz éve "tanulom" a kényszerű, fájdalmas elengedést... - ha van ilyen, ebben a fölfordult élethelyzetben is egyáltalán...
VálaszTörlésAz emlékek fakulnak... - félek, hogy egyszer majd elfelejtem, elhalványulnak azok is...
Erről gondolkodtam, amikor írtam ezt a verset...
Köszönöm.
Kedves Vali!
VálaszTörlésA legbelsőbb emlékeink mindig tovább élnek bennünk,de értem versed lényegét. Jó vers
Zsovirisz
Kedves Vali!
VálaszTörlésNagyon fontosak az ember életében az emlékek,főképp a szép emlékek, mert ezek által tudjuk átvészelni a jelen fájdalmát, s éltetnek sok esetben bennünket.Hiszem, hogy a belénk ivódott emlékek örökre megmaradnak...
Nagyon szép a versed, tetszett.
Kedves Valika!
VálaszTörlésBenned, olyan mélyen él a fiad, hogy nem kell félned, sem az emlékek elvesztésétől, sem azok átalakulásától.
Szépen írtál róla.
Köszönöm mindenkinek értő-érző olvasását...
VálaszTörlésKedves Vali!
VálaszTörlésBeleborzongtam!
Különösen ez a rész tetszik:
hogy végül
reszkető csend ül majd
velem az éjben
s emlékeimtől
megfosztva
üres lélekkel
élek
Nagyon kifejező, végtelenül fájdalmas vers.
Örülök, hogy megálltál itt, és elmondtad, Mária. Köszönöm.
VálaszTörlésÉrdekes minden sora. És tényleg fontos a mondandója. Érdemes lesz majd visszatérni ide. Még vannak benne rejtve maradt gondolatok előttem, de nagyon tetszett. Köszönöm
VálaszTörlésDikó
Köszönöm, Dikó. Csak átran kérdezz, nekem öröm, ha válaszolhatok :)
VálaszTörlés