Felsejlő tudatban
kibomló értelem,
csendesen rezdülő,
homályos sejtelem.
Születő gondolat
reménye álmodó,
fényszirmú tavaszok
szépségét vágyódó.
Törne az ég felé,
egyre magasabbra,
kerül a valótól
mindig távolabbra...
Keserű megbánás,
rálátás fényében...
Elvetélt akarat,
gyengülő lényében.
Szépen kifejtett, jól megszerksztett vers, kár, hogy ilyen rövid. Szerintem többet is bele lehetett volna írni. Ettől eltekintve tetszetős :)
VálaszTörlés:-) szép gondolat...igen, a füstje nagyobb mint a lángja...:-) de jó ez így:-D
VálaszTörlésEgyszerűen, szép.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvastátok!
VálaszTörlésJudit
Csak egyetérteni tudok az előttem szólókkal. Jól esett olvasni.:)
VálaszTörlés