Nézem a fényt, ami
a minutumban kialszik...
Érzem a lényt, aki
bennem lakik...
Vége a gondolatnak...
Elmúlt.
Az elsüllyedt világnak
képzek keretet...
Sűrített oxigént nyelek,
míg véget nem érek...
Az illúzió remek, s
örökre beleveszek...
Tisztelt Szerők, Látogatók!
A Láncolat Műhely weboldalának munkáját 2017 szeptemberétől a Comitatus internetes irodalmi folyóirat (www,comitatusfolyoirat.blogspot.com) váltja fel.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
A továbbiakban közlésre szánt írásműveket, egyéb alkotásokat a comitatusfolyoirat@gmail.com email címre várunk. A megadott elérhetőségen az itt megismert kritikusok bírálják el a küldeményeket és reagálnak a küldött anyagokra.
Szinay Balázs,
főszerkesztő
2011. március 22., kedd
Homályos sziluett
► Üzenőfal / Kiajánló: itt osszthatod meg az által ajánlott műveket!
Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.
Ó ez egészen csodálatos vers.Nagyon tetszik és hasonlókat már sokszor éreztem én is. Nagyon, nagyon eltalált engem. Köszönöm!
VálaszTörlésÉn köszönöm!:)
VálaszTörlésszép...
VálaszTörlés...jó kis megnyugvás...én is lenyugodtam most...
VálaszTörlés