Kopott csizmák kopognak az éjben
Precíz kezek kőt helyeznek kőre
Hatalmas téglák nyúlnak föl az égbe
Szúrós árnyékot szór a fény a szembe
Bele vájt körmök nyomai a porban
Láncra vert lelkek suttognak a falban
Névtelen keresztek mutatnak az égbe
Arctalan emléket perzselnek Berlinbe
A sötétségben
(A sötétségben)
Apró lábak tipegnek a hóban
Finom hang nyugtatóan sóhajt
Undok vicsor csillan a sötétben
Üvöltés, sikoly, dörrenés az éjben
A sötétségbe
(A sötétségben)
Apró test, tompa puffanás
Édes illat, bíbor csillogás
Bele vájt körmök nyomai a porban
Láncra vert lelkek suttognak a falban
A sötétségben
(Berlinben)
A fájdalomban
(Berlinben)
A magányban
(Berlinben)
A félelemben
(Berlinben)
Tetszik az írásod. Kemény, de valós gondolatok.
VálaszTörlés(( De egy - két kifejezésen változtatni kéne:
Precíz kezek kőt helyeznek kőre ---- követ,
Bele vájt körmök nyomai a porban ---- valahogy a belevájt bántja az ember fülét --- Pl. törött körmök, vagy körmök barázdáinak nyomai,
Undok vicsor csillan a sötétben ----vigyor ))
László
tetszik:) csak a zárójeles részek nem tiszták:P
VálaszTörlésköszönöm szépen mindkettőtöknek, a kritikát és a dicséretet is
VálaszTörlés