A víz színére csillámot hány a fény
Halk suttogással hívogat engem a mély
Hosszan nézném a vizet, de nem tudom
Minden pillantása a szememnek fájdalom
Beszél hozzám a víz
Azt kéri mennyek vele
Azt súgja a fülembe
Ő elvisz messzire
Én vékony pilléren egyensúlyozok
A nyári szellőben félve imbolygok
Majd eső utáni vízcseppként,
Rozsdától megsárgultan a mélybe hullok
Beszél hozzám a víz
Azt kéri mennyek vele
Azt súgja a fülembe
Ő elvisz messzire
A tenger sokaságban békésen fekszem
S a víz vörössé válik, mikor egyesül velem
Most csepp vagyok a cseppek mellett
S a halak testvérként fogadnak el engem
Beszélt hozzám a víz
Azt kérte mennyek vele
Én hallgattam rá
S ő elvitt messzire
Ez nem olyan rossz. Egész ötletes.
VálaszTörlésMondjuk itt az elején nem tudni, hogy mit nem tudsz, nem kapcsoltad össze:
"Hosszan nézném a vizet, de nem tudom
Minden pillantása a szememnek fájdalom"
Aztán a refrénekbe a mennyeket ne keverd a menjek szóval.:)
Főleg az első versszak jó szerintem.
szia a vizet nem tudom nézni, hosszan nézném a vizet, de nem tudom, mert minden pillantása a szememnek fájdalom mert vakít a nap visszatükröződése.
VálaszTörlés