Fáradt már a kabátom, öreg. Ritkán mégis sétálni viszem, leginkább hűvös tavaszi hajnalokon. Kiveszem most is a szekrényből, a már jól ismert, semmihez sem hasonlítható szag szétárad a félhomályban. Emlékek szaga ez.
Gyere hát barátom, induljunk el együtt. Hogy büdösek vagyunk? Rá se ránts!
Ezen a hajnali járaton megvető pillantások kísérnek, Budapest polgárai dolgozni viszik keserűségüket. Ez jó lesz nekünk is. Te csak ne törődj semmivel, szívd magadba a mellettem álló savanyú, dohány-leheletét. Vagy ott, annak a forgóban álló fiatal lánynak a tegnapi édes kalandját.
Egy idősebb nő halkan krákog, szerintem vigyük azt is.
Mi az? Mit szimatolsz? Igen, az a fiatalember szerintem is az előbb mosdott. Jó szagú. S most megvetően elfordítja a tekintetét.
Tessék? Hogy ez a nő leevett? Elviszed te azt még a kopott válladon.
Látod? Lenéznek. De te ne törődj velük, csak szívd magadba bosszúságukat. Igen, azt az alkoholgőzös hangot is zsebre vághatod.
Nos barátom? Eleget láttál? Molyos szöveted pihenni térhet megint.
Én szeretem ezt a szagot. Mosolyogj, mikor szekrényemben szétáraszthatod. Megdolgoztál e boldog pillanatokért. Látod, ahogy ígértem, általunk egy kicsit jobbá váltak megint. Holnap újra megajándékozzuk őket a megvetés lehetőségével.
Kedves Mária!
VálaszTörlésTetszett , ahogy fogalmaztál. Rövid volt, de szórakoztató. Megmosolyogtam a végét. Hát igen, én is azt mondom, hogy nem a ruha teszi az embert, hanem az ember a ruhatot... :-)
Köszönöm szépen!
VálaszTörlésÖtletes, szórakoztató írás.:)
VálaszTörlésMondjuk kategóriáját illetően nem esszé, inkább blog. Az esszének teljesen más a szerkezete, de ezt most elnézzük.:)
Ezt köszönöm szépen, mert a kategóriákkal mindig hadilábon állok, nem nagyon ismerem még ki magam, ha eszembe jut valami, csak leírom. Megpróbálok felzárkózni, s akkor az ilyen rövid írásaimat ezentúl a blog rovatba fogom sorolni. / Ha lesznek :-)Ki tudhatja?/ Köszönöm, hogy elolvastad és véleményezted!
VálaszTörlésIsmerős hangulat bújt ebbe a kabátba.:) Nagyon ismerős..:)
VálaszTörlésigen, szerintem egy kicsit mindannyiunknak ismerős ez így, vagy úgy. Kár, hogy nem tudtam hosszabbra írni, lehetett volna még mit. De most már így marad :-)
VálaszTörlésKöszönöm, hogy elolvastad