Fájdalom-szimbólum,
göcsörtös fűz, napjaim hőfoka,
mi hozzád űz.
Nem a gyász, nem boldogtalan szerelem,
sem tündérség, sem boszorkányság,
mi izzaszt idebenn.
Eleven szavakkal halott szövegbe zártan
lángolok, égek futóhomok-vágyban.
Lecsüngő ágakkal, meghajlottan végzem,
víz nélkül, göcsben,
téged tükröz létem.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése