Sötében kuporgó
részeges angyalok
szomjukat nem oltó
fogatlan csámcsogók
irgalmat nem kaptok
kenyeret koldulva
hűs fillért csörgető
bujdosók én-pokla
kegyetlen irgalom
száműzött szeretet:
ingovány-ember-lét
sohanincs vigasza
lepusztult otthonok
hajléktalan álom -
röppen egy angyalhad
mocskos rongy szárnyakon.
2.
Fülledt az éjszaka -
sikolt a lét hangja
felkurrog itt-ott egy
kivert öreg macska
morog a parázsló
bádog tűz varázsló
melengeti kezét
a vénséges magány
szeme körül ráncok
gyomrában éhség -
angyalhad kacag ha
érte jön majd a vég.
3.
Robban a déli nap
bűzlik egy rongykupac
égve a hordókban
izzik a láng
negyven fok kinn és benn
forrongnak remegve
szívekben a lázas
indulatok.
Angyalhad felszisszen
mocskosan szárnyukon
pirosítja vérét
űzve a nap
reggelre kelve majd
új életre indul -
macskatetemektől
bűzlik a lég.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése