Karjait kitárva, nézd, utánad lázad,
Kifakult, széttörött majd` háromnegyed század
heve
Lásd, nem hiába folytak töltő-
tolladból a betűk, érték még a költő
neve
Szerelmek, füst, vonatfütty, séta,
Nemzedékünkön is ott mesél a
heg
Hiába volt tehát a nagyszerű tett,
Kínodból a jövőnk nem született
meg?
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése