Ha hallgatnátok

Ha hallgatnátok szívetek szavára
gyümölcsöt teremne, dús ízeket,
nem csak faalját. Mennyei csend szállna
a földre éhség jajszava helyett
s a falatok, mit megritkít az ínség
számolatlan mind úgy gazdagodna,
kiszáradt gyomrok végső reményeként,
mintha a szív terített asztal volna.

Ha hallgatnátok szívetek szavára,
tőle kimondva se kellene félni.
A sóhajtás ágyúdörgéssé válna
s már fél füllel is elég lenne élni.