A múltam tárgyai 1035.
A házam falai között révedve nézek magam elé,
A falakról a múltam könnyes tekintete néz felém.
Annyi kép és tárgy őrzi szívem s lelkem kincseit,
Csak csodálom drága szívemhez szóló igaz meséit.
Mennyi-mennyi emlék, mely mind oly hihetetlen,
Csak nekem kincsek ezek a tárgyak, ez a történelem.
Én és az elődeim története ez, mely mélyen érint,
Mennyi kemény élet tekint rám, ami engem épít.
Ólom nehéz mindennek a története a múltból,
De magamban cipelem a súlyát, hiába van ólomból.
Számomra most is drága aranyként csillog és értékes,
Hihetetlen múzeum ez, mely szívemnek oly fényes.
Ezek által lettem én ilyen amilyen most vagyok,
Az őseim tekintete és szavaik visszhangja ahol lakok.
Ez a föld és ez a ház az mely a múlt világába köt,
Itt vagyok király, ez a hazám, itt e falak közt.
A házam falai között révedve nézek magam elé,
A falakról a múltam könnyes tekintete néz felém.
Annyi kép és tárgy őrzi szívem s lelkem kincseit,
Csak csodálom drága szívemhez szóló igaz meséit.
Mennyi-mennyi emlék, mely mind oly hihetetlen,
Csak nekem kincsek ezek a tárgyak, ez a történelem.
Én és az elődeim története ez, mely mélyen érint,
Mennyi kemény élet tekint rám, ami engem épít.
Ólom nehéz mindennek a története a múltból,
De magamban cipelem a súlyát, hiába van ólomból.
Számomra most is drága aranyként csillog és értékes,
Hihetetlen múzeum ez, mely szívemnek oly fényes.
Ezek által lettem én ilyen amilyen most vagyok,
Az őseim tekintete és szavaik visszhangja ahol lakok.
Ez a föld és ez a ház az mely a múlt világába köt,
Itt vagyok király, ez a hazám, itt e falak közt.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése