Pillanatok

Búskomor szembogár,
Éjszakai álmok,
Fájó sebbe nyúló
kegyetlen átkok,
suhogó lidérccel
félelemmel szőtt fák,
koronák, bércek,
a lelketekért kár.

Szikkadó türelem,
elkopott kegyelem,
s az a szívtelen szerelem
mit a csonka kézfogás,
porrá zúz, miközben
puha új simogat meghitten,
mint szellő a virágot,
míg nem szirma a szellőn ül,
s tollként tova, elrepül.