Úgy robbantál
életembe,
mint egy lángoló
üstökös.
Fényed éjem
betöltötte,
szívem aranyba
öltözött.
Te lettél nekem
a csoda !
Lényed oly izzón
tündökölt.
Lelkemnek fénylő
temploma,
hoztál fájdalmat,
örömöt.
Hirtelen kihunyt
csillagod,
az ég sötétbe
öltözött.
A madárdal
elhallgatott,
lelkembe bánat
költözött.
Lassan ködbe vész
az arcod,
most már csak nagy
néha várlak.
Nem vívok szélmalom
harcot,
örökre szívembe
zárlak .....
életembe,
mint egy lángoló
üstökös.
Fényed éjem
betöltötte,
szívem aranyba
öltözött.
Te lettél nekem
a csoda !
Lényed oly izzón
tündökölt.
Lelkemnek fénylő
temploma,
hoztál fájdalmat,
örömöt.
Hirtelen kihunyt
csillagod,
az ég sötétbe
öltözött.
A madárdal
elhallgatott,
lelkembe bánat
költözött.
Lassan ködbe vész
az arcod,
most már csak nagy
néha várlak.
Nem vívok szélmalom
harcot,
örökre szívembe
zárlak .....
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése