Ajtómnál

"Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be."

csak néztem arcodat  titokban
halszemen  át némán
zaj se legyen köröttem
akartam hallani hangod
tenyerembe vájtam körmömet
fájt…
kulcsot fogtam 
szinte már nyitottam
szédülten illatod éreztem
temettem vállad ívébe arcom
simogatott bőröd  puha bársony
csak álltam hallgattam
reszketett közben  vágyam
nem tudtam kimondani
ne gyere hozzám hamisan szeretni
ne játssz önző játékot velem
álltunk tovább süket csendben
ajtó két oldalán mi ketten

"Mikor nem látsz, felsírok érted"

Faludy György  Szerelmes vers című versének első és utolsó sorát változatlanul hagyva