Emlékszel még arra, amikor azt mondtad,
Nem szeretnéd, hogy csak érted megváltozzak?
Te nem akarod azt, hogy más ember legyek,
Hogy csakis miattad, ilyen dolgot tegyek?
Nem akartad, lehet… elhiszem, ha mondod,
De így is csak neked lett kevesebb gondod.
Engem ellenére ennek elért a szél,
És merőben mássá tett egy szebb tavaszért.
Csakhogy már nem te vagy a tündérem, Dira,
Már nem te vagy a cél, az éltető szikra.
Pótolhatatlannak hiszed magad, csak hidd!
De előttem már áll az újvilági híd.
Ha nem is akartál, tanárommá lettél,
Tán idejekorán, de felnőtté tettél.
Felnyitottad szemem, milyen is az élet,
Engem nem érhetnek már meglepetések…
És úgy hiszem, jobb így, bármit is beszélek,
Előbb-utóbb majd csak elfelejtlek téged.
Én ezzel vértezve nézek a jövőbe,
Te pedig keresd csak "azt" akár örökre!
Nem szeretnéd, hogy csak érted megváltozzak?
Te nem akarod azt, hogy más ember legyek,
Hogy csakis miattad, ilyen dolgot tegyek?
Nem akartad, lehet… elhiszem, ha mondod,
De így is csak neked lett kevesebb gondod.
Engem ellenére ennek elért a szél,
És merőben mássá tett egy szebb tavaszért.
Csakhogy már nem te vagy a tündérem, Dira,
Már nem te vagy a cél, az éltető szikra.
Pótolhatatlannak hiszed magad, csak hidd!
De előttem már áll az újvilági híd.
Ha nem is akartál, tanárommá lettél,
Tán idejekorán, de felnőtté tettél.
Felnyitottad szemem, milyen is az élet,
Engem nem érhetnek már meglepetések…
És úgy hiszem, jobb így, bármit is beszélek,
Előbb-utóbb majd csak elfelejtlek téged.
Én ezzel vértezve nézek a jövőbe,
Te pedig keresd csak "azt" akár örökre!
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése