Mottó: „Az ember mindig el tud veszíteni valamit, ha mást nem, a méltóságát.” (Krasznahorkai László)
Színjátszó
– Nagyszerű előadás volt – mesélte a házigazda. – A meghívott művésznő mindent beleadva, remekül énekelt. Egy ismétlődő sorára most is emlékszem: „Nézz rám, mert egy megtisztult ember néz vissza rád”. A tapsot megköszönve boldogan kiabált, „Sziasztok!”, ismételgette, s integetett. Felénk is. Feleségem rám nézett, kissé furcsállkodva, hogy miért intek vissza. „Nem, nekünk nem volt dolgunk egymással”, közöltem vele. „Azért elvörösödtél”, mondta, ahogy szokta, provokálva. Ebből ugyan nem éreztem semmit sem. Viccelődve válaszoltam, még kacsintottam is hozzá. De akár ne is tettem volna. Az az este így is rendesen fel lett dobva…
Egyszerűség
Szomszédomnak egyszerű… – informál egy ismerős. – Mari néni már nem jár könyvtárba, három könyvvel beéri. Amikor végez az utolsóval, szinte gyermeki várakozással újra kezdi az elsőt. Teljesen új neki.
Önértékelés
Az asszonyka – mint elpletykálja – az elmúlt hónapban leérettségizett, elolvasott 25 könyvet, kifestette a konyhát, és sikerrel rendezte magával szemben fennálló jó néhány adósságát.
Amikor aztán a világbajnoki küzdelmek végén átadták a győztesnek járó trófeát, férjura felállt a fotelból, nyújtózott egyet, s hangjában őszinte kíváncsisággal kérdezte: „Hát kibírtad nélkülem, anyukám?”
Mikor jobb?
Hogy milyen vacakul érzem magam! – panaszkodik a beteg. – Itt sajog, ott gyötör, eszemben sincs más, mint a bajom, hogy mi lesz ebből, talán bele is pusztulok… Míg, ha mégse… Akkor jöhetnek a jó kérdések: hogyan áztatnak el éppen, mint tesznek nekem keresztbe, ki ácsingózik a helyemre, miként hárítsam a sok bántást?... Csak jobbak ezek a rejtvények, az egészségesen űzött mániák!
Szép, új jelen
Tudósításban olvasom. „A vádlott szabadlábon védekezhet. Bűncselekménye nem ismétlődhet, gondatlanságból következett.”
Szép, új világ. Immár a gondatlanság meg nem ismétlődhet.
Még újabb világ
Az internetes híradók közlik a következőket.
Az iszlamisták újabb palesztin foglyokat végeztek ki. – Kínozták is elrablói a később lefejezett amerikait. – Hivatalos adat szerint már ez év áprilisáig csaknem kétszázezren haltak meg a szíriai polgárháborúban. – Folytatódik a háború Ukrajnában. – Itthon pedig: Mamutot találtak Szurdokpüspöki mellett. És egy irányadó vélekedés: „Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek, és benne legyenek az élet közepében.”
Hát legalább a végére „szebb” lett. Ha a hírekből ez nem mindig derül is ki: amúgy eléggé benne vagyunk a sűrűjében…
Életkép
Ezt végül én mesélem.
Ittas úr hazafelé botorkál, hajnalok hajnalán. Nagy sokára nyílik az ajtó, s lám, újmódi a fogadtatás. Az asszony pizsamáján óriás kitűző, s rajta ez: „Hű, de fárasztó vagy, apukám!”
A férj elbámul. S nem haragszik igazán.
A kép címe: Zuhanórepülés. Varga-Amár László alkotása.
Színjátszó
– Nagyszerű előadás volt – mesélte a házigazda. – A meghívott művésznő mindent beleadva, remekül énekelt. Egy ismétlődő sorára most is emlékszem: „Nézz rám, mert egy megtisztult ember néz vissza rád”. A tapsot megköszönve boldogan kiabált, „Sziasztok!”, ismételgette, s integetett. Felénk is. Feleségem rám nézett, kissé furcsállkodva, hogy miért intek vissza. „Nem, nekünk nem volt dolgunk egymással”, közöltem vele. „Azért elvörösödtél”, mondta, ahogy szokta, provokálva. Ebből ugyan nem éreztem semmit sem. Viccelődve válaszoltam, még kacsintottam is hozzá. De akár ne is tettem volna. Az az este így is rendesen fel lett dobva…
Egyszerűség
Szomszédomnak egyszerű… – informál egy ismerős. – Mari néni már nem jár könyvtárba, három könyvvel beéri. Amikor végez az utolsóval, szinte gyermeki várakozással újra kezdi az elsőt. Teljesen új neki.
Önértékelés
Az asszonyka – mint elpletykálja – az elmúlt hónapban leérettségizett, elolvasott 25 könyvet, kifestette a konyhát, és sikerrel rendezte magával szemben fennálló jó néhány adósságát.
Amikor aztán a világbajnoki küzdelmek végén átadták a győztesnek járó trófeát, férjura felállt a fotelból, nyújtózott egyet, s hangjában őszinte kíváncsisággal kérdezte: „Hát kibírtad nélkülem, anyukám?”
Mikor jobb?
Hogy milyen vacakul érzem magam! – panaszkodik a beteg. – Itt sajog, ott gyötör, eszemben sincs más, mint a bajom, hogy mi lesz ebből, talán bele is pusztulok… Míg, ha mégse… Akkor jöhetnek a jó kérdések: hogyan áztatnak el éppen, mint tesznek nekem keresztbe, ki ácsingózik a helyemre, miként hárítsam a sok bántást?... Csak jobbak ezek a rejtvények, az egészségesen űzött mániák!
Szép, új jelen
Tudósításban olvasom. „A vádlott szabadlábon védekezhet. Bűncselekménye nem ismétlődhet, gondatlanságból következett.”
Szép, új világ. Immár a gondatlanság meg nem ismétlődhet.
Még újabb világ
Az internetes híradók közlik a következőket.
Az iszlamisták újabb palesztin foglyokat végeztek ki. – Kínozták is elrablói a később lefejezett amerikait. – Hivatalos adat szerint már ez év áprilisáig csaknem kétszázezren haltak meg a szíriai polgárháborúban. – Folytatódik a háború Ukrajnában. – Itthon pedig: Mamutot találtak Szurdokpüspöki mellett. És egy irányadó vélekedés: „Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek, és benne legyenek az élet közepében.”
Hát legalább a végére „szebb” lett. Ha a hírekből ez nem mindig derül is ki: amúgy eléggé benne vagyunk a sűrűjében…
Életkép
Ezt végül én mesélem.
Ittas úr hazafelé botorkál, hajnalok hajnalán. Nagy sokára nyílik az ajtó, s lám, újmódi a fogadtatás. Az asszony pizsamáján óriás kitűző, s rajta ez: „Hű, de fárasztó vagy, apukám!”
A férj elbámul. S nem haragszik igazán.
A kép címe: Zuhanórepülés. Varga-Amár László alkotása.
0 Hozzászólás:
Megjegyzés küldése