Ringass karodban, mint gyermekedet,
hisz azzá válok, ha ölelsz, nyomban!
Elfészkelődöm óvó karodban,
szoríts magadhoz, félts, hogy féltselek!
Úgy kapcsolt össze minket véletlen,
fűhöz virágot, ételhez a sót.
Minek bizonygatni nyilvánvalót?
Halálodon túl én sem létezem…
Szeretlek. Ringass, mint hajót a víz,
párát tavaszi szellő tó felett.
Hozzád simulva átdobban a szív,
és felgerjedt, csúcsosult élvezet,
hogy ajkad csókra csupán engem hív,
s szemed tükre elemi szeretet…
Kisugárzik versedből a ragaszkodás,kötődés.
VálaszTörlésGratulálok
Szép munka. Egy (legjobb tudomásom szerint) tökéletes szonett. A verslábakban nem vagyok biztos, de ha az nem stimmel, akkor is szép munka!
VálaszTörlésA megszerkesztettség oltárán azonban a második versszakot szerintem feláldoztad. Leszámítva az utolsó sorát, nekem nagyon sántít.
A többi versszak azonban nagyon szívhez szóló és jó volt olvasni.
szép - tartalom és forma egységben, kifejező, találó, figyelemfelkeltő a cím is.
VálaszTörlésNagyon szép, nem csak dallamos, hanem tartalmas is
VálaszTörlésIrma
Érdemes volt elolvasnom.
VálaszTörlésKellett ez az elemi szeretet.
Szép munka.
Érett szeretet.
VálaszTörlésÉn, ezt éreztem ki a soraidból.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kedves hozzászólást, véleményt!
VálaszTörlés