Néma a barlang – szó zaj mind elül
ma visszhang sincs mi hangot lopna-csenne
egymás csendjébe olvadnánk ha lenne
a szóközökben végtelen nagy űr
Ülünk és csónakunk a semmi része
mobil se szól hisz nincsen térerő
barlangi kő alkalmi szemfedő
magába szív a léthatár egésze
Ma belső hang se int – a gondolat
mit láthatatlan szál feszít belülről
imába zárul hangtalan fakad
és útnak indulnak rejtekhelyükről
a szóközök mögöttük vár a csend
s hogy kész legyek ha megnyílik – a bent
Teljesen eltudtam képzelni, jó volt Veled egy csónakban evezni, lenni.
VálaszTörlésDikó
Kösz.Szép napot neked is...
VálaszTörlésNagyon tetszett. A gondolatisága különösen, és teljesen átélhető.
VálaszTörlésGratulálok!
Hát, erről már a műhelyen is megállapítottuk, hogy kiváló írás! Gratulálok hozzá ezúton is. Igazán színvonalas olvasmány.:)
VálaszTörlésKösz! Bevette a Hitel is mind a négy hévízi szonettet, de még csak egyet közölt idáig.Nagy a sorállás.
VálaszTörlés