Fák vállán a rügy, megül, mint rigó,
duzzadó teste fedetlen s merész,
tudja, hogy várja meleg érintés,
burjánzó vágya napba pattanó.
Szellő karja babusgatva ringat,
szomjas földet itat most az eső,
s mint a csókot lehelő szerető,
Mindent beleng a rózsaszín illat,
Álomból nőtt csíra az ébrenlét,
és árad szerteszét a változás,
folytonos és felemás körforgás,
s a szürke vászon átkent égszínkék.
Bizony, jön a tavasz. És mint olyan, várva várt dolog sokakat megihlet. Ez egy szép írás eme felemelő évszakról. Gratulálok.
VálaszTörlésÖlelkező rímeid melengetik lelkem...
VálaszTörléstavaszt megénelelni nehéz ennél szebben :-))
Igen, most az oldalon is Tavasz szezon van.:)
VálaszTörlésÉn is örülök az ölelkező rímeknek. Szép az. Mindig szeretem, ha ilyennel találkozom.
Szerintem ebben a legszebb és legjobban sikerült a 3. vsz. Az szépen zenél és fest. Ezek nagyon szép sorok:
"Álomból nőtt csíra az ébrenlét,"
"s a szürke vászon átkent égszínkék."
Az első versszak viszont például több helyen kurta, pl az első sor:
"Fák vállán a rügy, megül, mint rigó,"
Itt valahogy úgy kéne kombinálni, hogy a mondat ne hangozzon ilyen kurtán.
A burjánzó vágya napba pattanó is fura, mert inkább pattan a napba. Ha pedig az égitestről van szó, azt nagy kezdőbetűvel kéne írni.
De, egyébként szép, ami szép és tudatos, precíz szerkesztés eredménye!:)
"Mindent beleng a rózsaszín illat" ez gyönyörű,
VálaszTörlésigazi tavasz. üdvözlettel Irma
Kedves, szép a versed. Nagyon jók a képi megjelenítési formák, a stílus. Egy kicsit a dallamosság torpan néhol, de tudom, talán a legnehezebb az ölelkező rímekre épülő vers írása. Állítólag nagyon fontos - a szótagszámon túl a hívórím és a "ráfelelő" rím tökéletes összecsengése.
VálaszTörlésAzt hiszem, egyetlen próbálkozásom van e formában, nem a legnagyobb sikerrel :)