Az öreg veréb unottan hintázott a fodrászüzlet reklámtáblájának acéldrót merevítőjén, és a varjúval beszélgetett, aki a hárs lombjai között üldögélt.
Mi van magával, maga kis kuszmatt szárnyas- károgta csúfolódva ronda hangján,- teljes tudatában erőfölényének.
Nekem vartyog uraságod, - kérdezett vissza a veréb.
Naná, majd a hársnak.
A vén veréb szorgalmasan csipegetett a hárs tövében valamit, a varjú nem jól látta a lombok közül, hogy mit.
Ti minden szemetet magatokba tömtök- károgott le a varjú. Nálatok rondább állat nincs a földön- röhögött a nagy fekete madár.
Mindjárt leejtek valamit, hogy színesebbé tegyem az ebédedet.
Neked csak a hülyeséged nagyobb, mint a benned nyüzsgő tetvek- válaszolta a veréb.
Nekem dödög törpeséged?- károgta a varjú.
Naná- majd a hársnak.
A veréb, önfeledten lubickolt a járdaszegély melletti pocsolyában.
Miért nem szerzel egy mentőmellényt te szánalmas, még belefulladsz, én meg meggebedek a röhögéstől- károgta felette a lomha szárnycsapásokkal köröző varjú.
Ki szólt?- így a veréb.
Hangot hallok, madarat nem látok.
Elképesztő, hogy ettől a hideg víztől, hogy hallucinálok…
Nekem cincogsz abból a tócsából?- gurult méregbe a varjú.
Naná- majd a hársnak.
Ti verebek- károgta a hársfaágon ülő varjú. Csak kapálóztok a levegőben, fogalmatok sincs, a repülés művészetéről.
Bezzeg mi- varjak…egy kőszáli sas is megirigyelné légi akrobata mutatványainkat.
Hát, tudtok repülni, az már biztos- így a veréb- úgy tudtok szállni a felhők között, mint a sólymok.
Tudok is erről egy rólatok írt verset.
Na halljuk- szólt pöffeszkedve a varjú, és kényelmesen elhelyezkedett.
A veréb, nagy elánnal elkezdte:
Szállnak a varjak,
Most szarjak, vagy varrjak…
Aztán még időben menekülésre fogta a dolgot, mert a felbőszült varjú, úgy vágta magát utána, mint egy féltégla.
Hatalmas hajsza kezdődött a hárs körül, a veréb, hirtelen bevágta magát a lombok közé, a rövidlátó varjú, meg utána.
Akkorát koppant a feje a törzsön, hogy kőként zuhant le a fa alá- a gazba.
Hogy te mekkora hülye is vagy- röhögött a veréb.
Ezt nekem mondtad? Kérdezte elhaló hangon a varjú.
Naná- majd a hársnak.
Ez az írás versként lett beküldve, de szerintem tévesen. Megerősítést kérek az esetleges átcímkézéssel kapcsolatban!
VálaszTörlésKedves Balázs.
VálaszTörlésEzt teljesen egyedül küldtem, és nem ritkán bakizok, mert egy fenék vagyok. Én már megszoktam, Te még nem.
Igyekszem, de most a segítségedet kérném a korrekció miatt, mert ez tényleg nem vers.
Köszönöm, hogy közbeléptél.
Novellásítsuk?
VálaszTörlésGondolom igen, de ha van jobb ötleted, én benne vagyok, ehhez biztos jobban értesz.
VálaszTörlésNovellizáltam.:)
VálaszTörlésEz bizony novella, ráadásul nagyon jó! Olvasmányos, tanulságos, élményt adó.
VálaszTörlésÜdv.
Kedves Vali.
VálaszTörlésKöszönöm, örülök a véleményednek.
Üdv.
Nem tudom, hogyan "hallottad " így meg a madarak
VálaszTörlésbeszélgetését, de jót szórakoztam rajta.üdvözlettel : Irma
Kedves Irma.
VálaszTörlésKöszönöm a látogatásodat, örülök, ha jól szórakoztál.
Én sem értem honnan értem őket, nagy a gyanúm, hogy egy madár lehetek...
Gyuri
Kedves Gyuri!
VálaszTörlésEz frappáns, rövid és velős.
:-)))
Kedves Jutta.
VálaszTörlésKöszönöm,örülök,hogy olvastál.
Gyuri
Ez tényleg velős, szórakoztató, élményt adó. Úgy olvastam volna még.:)
VálaszTörlésHát köszönöm amit írtál.
VálaszTörlésKicsit tartottam tőle, hogy nem fognak érteni.
De szerencsémre tévedtem.
Egyszer felbátorodom, és felrakom ennek a testvérét, csak ott egy rabló, meg egy festmény a főszereplő.
Üdv.
Gyuri